Kijelenthetjük, hogy az egyik legcsodálatosabb éttermi élményben volt részünk. Egy gasztro rajangónak az igazi ajándék, ha ehet. Ha ez ráadásul még különlegesebb is, mint egy netpincéren rendelt pizza, akkor maga a mennyország. Pé a tesójáéktól a 30. születésnapjára a Laurel Budapestbe kapott ajándékutalványt, ezt fogyasztottuk el.

A Laurel egy többfunkciós, igazi multikulti hely. Nem igazán tudjuk semmihez sem hasonlítani, amiben eddig részünk volt, ettől is ilyen fantasztikus, hogy itt ehettünk. A kultúra, a gasztronómia, a borok, a minőség, a sikk és a fiatalos lendület egyvelege. Nappal könyvesbolt, estére pedig degusztációs menüt kínáló étterem. Letisztult, egyszerű vonalak, ami aztán mindenre jellemző. Elegáns, nem túlzó, modern berendezés, könnyedség, minden mindenhez passzol, semmi nem lóg ki, röviden így tudnánk jellemezni az éttermet. A földszinten található Babérliget könyvesbolt, kávézó, borbár, ahol különféle finomságokat kóstolgathatunk a különleges borok mellé. Majd ezen áthaladva érünk le az étterembe. Az étteremben csak degusztációs menüt szolgálnak fel. Lehet választani a Chef menüből (8 fogás), Téli emlékekből (6 fogás), valamint a Vegán menüsorból (6 fogás).

Mi a degusztációs? Az étterem által összeállított különleges menüsor egy fix összegért. Arra készüljetek fel, hogy ezek az adagok nem olyan nagyok. Hívhatnánk kostoló menünek is, ahol megismerhetjük a séf ízkombinációit és stílusát.

Hát minket nem kellett félteni. Már előtte egy héttel, minden nap lecsekkoltuk a menüt, így előre tudtuk, hogy ki mit fog választani. Szerintünk ez nektek is egyértelmű, nem?

Belépve, egy kedves, fiatal, kicsit hipszter, de nagyon elegáns hölgy fogadott minket, aki vázolta, hogy az este folyamán mi fog velünk történni. A fenti részen várakoztattak minket, hogy kicsit integrálódjon, ha van kedvünk koccintsunk egyet ittlétünkre. Hát mi koccintottunk. Fiatal hölgy átadott minket, a fenti bár aznap esti házigazdájának, aki elképesztően profi, megnyerő stílusban oldotta kezdeti feszengésünket. Koccintás! Bé gin & toniccal, Pé pedig whisky-vel, szigorúan egy jéggel. Az italok mellé érkezett az első ajándék a pastry chef és a cukrász, Ötvös Zsuzsanna és Pálfi Barbara által készített falatnyi sajtosroló. Azzal az ukásszal kaptuk meg, hogy ilyet nem esztek a fornettiben. Hát, tényleg nem! Hihetetlen, hogy egy ilyen picike falatban mennyi íz tud benne lenni. Avatatlan ízlelőbimbók is kiérezték a minőséget!

Amúgy meg kell, hogy említsük, lehető legjobb időpontban foglaltunk asztalt, hiszen pont ezen a héten kapta meg Mede Ádám séf, az Év Ifjú séftehetsége díjat. Úgy véljük, azért ez elég menő nem? Elég komoly kis csapat állt össze a Laurelben, úgyhogy nagyon vártuk az ételeket.

Majd újra jött a fiatal, kerekszemüveges hölgy, hogy lekísérjen minket az asztalunkhoz. Közben mesélt arról, hogy most éppen hol vagyunk, mit látunk, lent mi fogad minket. Mi csak bárgyún mosolyogva bólogattunk és waoztunk. Asztalunkhoz kísért, Bének jelezte, hogy a táskával nem kell kínlódni itt egy kis sámli, ez azért van, hogy a táska is a legelőkelőbb helyről, szigorúan gazdája mellől figyelje az eseményeket. WAO! Ez egy nőnek fontos, lássuk be. Majd megkaptuk az étlapot és az itallapot. Az ételekről a képeket itt tudjátok megnézni.

Vega menü:

  • Amuse bouche: Articsóka, vörösáfonya, mák
  • Amuse bouche: Fenyőfán füstölt vaj, kovászolt kenyérrel
  • Amuse bouche: „Töltött paprikácska” (képen)
  • Puliszka, sütőtök, szilva
  • Amuse bouche: Káposzta chips, fekete fokhagyma
  • Zeller, kivi, kurkuma
  • Articsóka, beluga lencse, meyer citrom (képen)
  • Lila répa, savanyúkáposzta, áfonya
  • Ananász, bergamott, fekete tea
  • Édesburgonya, mangó, gyömbér (képen)
  • Petit fours: Sorbet

Chef menü:

  • Amuse bouche: Fenyőfán füstölt vaj, kovászolt kenyérrel
  • Amuse bouche: Shiitake gomba, ponty, medvehagyma
  • Tokhal, madársóska, tojás
  • Bodag, kaviár, vaddisznó (képen)
  • Kakasleves
  • Pisztráng, karalábé, zöldalma
  • Harcsapaprikás
  • Marhaoldalas, csicsóka, vörös áfonya (képen)
  • Sütőtök, krémsajt, citrusok (képen)
  • Maláta, kakaó, sóskaramell
  • Petit fours: Vajkaramellás csoki, macarone, ischler

Aztán sorra érkezett a menüsor, megspékelve egy-egy meglepetés fogással. A fogásokat különböző pincérek szolgálták fel, akik ahogy az asztalra rakták azokat, rögtön el is mondták, hogy mit látunk és mit fogunk kóstolni. Nagyon igyekeztünk mindent megjegyezni, de képtelenség volt, hihetetlen kompozíciók már-már művészi alkotások szintjén. Ittuk a pincérek szavait és tovább waoztunk. Bé igyekezett magára erőltetni némi elitista, ’oh hát mi ehhez szinte hozzá vagyunk szokva’ hozzáállást. Inkább kisebb, mint nagyobb sikerekkel. Pé újszülötti bájjal és óvodásokat megszégyenítő lelkesedéssel, néha azért megcsillogtatva háttér tudását bátran kérdezgetett. Vendéglátóink pedig egyre lelkesebben válaszoltak mindenre. Egy pillanatig sem éreztük, hogy fárasztjuk őket, vagy, hogy átlátva rajta, hogy életünkben először vagyunk itt, némi cinizmussal fűszerezve kezelnének minket. Még két évvel ezelőtt a Gundelben végig nagyon zavarban voltunk és bár nagyon jó volt, túl akartunk rajtuk lenni, itt pont az ellenkezője volt. Pé már azon gondolkodott, hogy mennyire király lehet itt dolgozni, ilyen séfekkel együtt alkotni, ennyire inspiráló ételeket készíteni.

Ez jellemezte az egész „személyzetet” mindenkiből sütött az elégedettség, a büszkeség, hogy itt dolgoznak, hogy egy csapat, hogy közös munka eredménye, amik a tányérjainkra kerülnek. Ahogy ott voltunk úgy éreztük, hogy ennek a csapatnak a tagjai vagyunk, mi vagyunk a fogyasztók. Sok helyen érzi azt az ember, hogy a „vendéglátói” inkább túl akarnak rajta lenni, hogy idegesítő a vendég, vagy akár csak zavaró tényező. Itt a részesei voltunk, a nyitott konyhában folyamatosan láttunk mi történik, kicsit sajnáltuk is, hogy nem közvetlenül a konyha ablak mellett ültünk. A pincérek elárulták, hogy mik a személyes kedvenceik, ezzel az ételeket is sokkal közelebb éreztük magunkhoz. A csapat fiatalokból áll, akik profik egytől-egyig, minden ételt közösen kóstolnak, tesztelnek, gondolnak át, így minden alapanyagot, eljárást ismernek.

Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a Laurel egy könnyen megfizethető, bárki számára elérhető hely, nem az. De nem is kell annak lennie. Ide nem térsz be csak úgy a családdal vacsorázni, itt enni ünnep. Ide a különlegességért jössz. Az egész menüsor nagyon izgalmas ízekkel és tetszetős megjelenésével elvarázsolt minket. Külön kiemelnénk, hogy a vegán menü legalább olyan erős és pazar, mint a húsos. Fantasztikus élményben volt részünk, köszönjük!