Ma a Phi Phi szigetekre látogattunk el, egész éjszaka szakadt az eső, úgyhogy nem voltunk túl kipihentek. Szokásosan reggel 8-kor indultunk el kisbuszokkal a kikötőbe, ott egy órát vesztegeltünk, süti, kv, tea, pisilés és aztán, ahogy tegnap is, most is speed boat-kal indultunk el. Délelőtt még kicsit be volt borulva, de délutánra megint nagyon meleg lett, nagyon szerencsések vagyunk eddig!
Itt sok-sok sziget van, amikből jó párat megnéztünk, volt, ahol csak megálltunk és a hajóról tudtuk szemlélni, mert jelenleg a turisták elől teljesen elzárt (Maya Bay). Ez egyébként persze turistaként tök szar, eljössz valahova és csak nézheted nem léphetsz rá, nem foghatod meg, nem lehetsz igazán a része… de, ha olvastátok a szemétszedős posztunkat akkor már egy kicsit érthetőbb. Mi ezt tiszteljük a thaiokban, hogy nemet tudnak mondani, persze mindent a betevő falatért, de a turistánál csak két dolgot tisztelnek jobban Buddhát és a hazájukat. A lezárt szigetektől azt remélik, hogy regenerálódik az élővilág, újra helyre áll a növényzet egyensúlya. Ezek annyira gyönyörű helyek, és mi emberek annyira barbárok vagyunk ahhoz, hogy ezekre megfelelő módon tudjunk vigyázni. Nem győzzük hangsúlyozni, ne szemetelj, ne árts! A legdurvább egyébként, hogy minden túra előtt el is mondták, és minden szigeten több tábla jelzi, hogy sehol nem lehet szemetelni, az élőlényeket simogatni, megfogni, és tilos a korallokra rálépni! Ugye nem lepődtök meg, ha azt mondjuk, hogy minden tilos dologra láttunk példát….
Ebéd: Az egyik szigeten kaptunk bőséges ebédet, szintén több féle dologból választhattunk: Rizs, zöldséges rizs, spagetti tészta, paradicsomos szósz, csirkeszárny, zöldséges csirke, tofus tintahal leves. Volt külön vega választék, ami nagyon szimpatikus volt, édes-savanyús zöldséges, ananászos mártás, szerzetesek eledele, desszertként dinnye és ananász, külön magadnak mixelhető saláták és mártások, zsemle és vaj… ezt nem pontosan értettük, mindenesetre jól jött, mert volt, aki ezt szerette legjobban ? Itt is járt a kávé, tea, víz. Nem tudjuk eldönteni, hogy velünk volt-e baj, vagy sem, de nekünk a mai nap ebéd nem jött be annyira. Azért kérdés, mert mások meg tökre dicsérték. A zöldséges csirkében a csirkemell darabok akkorák voltak, mint Bé ökle, ez már alapból rontott az élményen és valahogy az íze sem volt az igazi és igazából minden étellel így voltunk….olyan fakó volt minden.
Az ebéd után volt egy kis idő megmártózni a tengerben, majd irány a hajó és egy újabb sziget. Na, itt már nem bírtuk mi se. Páran összefogtunk és elkezdtünk szemetet szedni ezen a csodás szigeten, mire a helyi emberek ujjongva taps vihar közepette dicsértek minket. Nagyon aranyosak voltak, de szomorú volt ezt látni, hogy mennyire nem törődünk a környezetünkkel…De legalább egy kis örömet tudtunk szerezni és legalább mi igyekeztünk ott is tenni valamit a természetért. A másfél órás kikapcsolódás után indultunk vissza Patongra.
Aztán a kérdést továbbra is nyitva hagyjuk, ami az ebéd milyenségét illeti ugyanis estére Pé rosszul lett, úgyhogy hiába mentünk ki a kedvenc piacra nem volt nagy evészet. Valószínűleg napszúrást kapott, úgyhogy ő éppen most is lábadozik. Bé kedvetlenül bepróbálkozott az ananászba töltött tengergyümölcseis rizzsel …de ma már nem volt az se ugyanaz … vagy csak kevés volt az élmény egyedül. Ezért mondjuk, hogy egyetek és főzzetek együtt! Együtt jobb!
Reméljük, holnap újult erővel esünk neki a napnak…most pedig csak bizakodunk ?
