Lévén, hogy az utolsó napunkat töltöttük Pekingben, most aztán tényleg úgy habzsoltuk a látni valókat és persze az ételeket is, mint Léni a vacsoráját, mikor vendég kutya van nálunk. Féltünk, le ne maradjunk, hogy nehogy kihagyjunk bármit, meg ne kóstoljuk. Mert azért pekingi kacsát, már csak eszik az ember Pekingben, nem? A program nagyon ügyesen volt megszervezve, szabad napot kapva, odamentünk és azt csináltunk, amit csak akartunk. Ismét felvettük a nyúlcipőt és nekivágtunk a városnak. Ma 21km tettünk a lábunkba, a jól szervezett tömegközlekedésnek köszönhetően elég sok helyre eljutottunk.
Az első állomásunk Mennyei Béke temploma (Temple of Heaven) 34 Yuan a belépő. Egy óriási, szépen rendezett park, melynek a közepén található a templom. Fantasztikusan nagy tér, tele nyugalommal annak ellenére, hogy mennyi turista készít itt megannyi fotót. A szabad levegő, a séta be is indította az éhségérzetet. Nagy szerencsénkre az egyik piac pont a szomszédban található, így odavettük az irányt.
Amiről mi azt hittük egy piacocska, a Hongqiao pearl market, igazából pláza volt inkább. Több emeletes, minden szintjén mást kínáltak. A ruhától, az ékszereken át egészen a kütyükig mindent megtalálhattál. Egy mini ebay. Gyorsan körbenéztünk, persze vettünk is pár teljesen felesleges apróságot. Alkudni kötelező és legyetek pofátlanok nyugodtan! A nagy shoppingolás után lementünk a legalsó szintre, ahol terülj-terülj asztalkám fogadott. Rengeteg guszta finomságot láttunk, sőt még volt olyan étterem is, ahol te válogathattad össze, hogy mit is szeretnél enni. Miután kiválasztottuk az ebédet, utána egy központi kasszánál kellett fizetni azzal a bizonylattal, amit az éttermeknél kaptunk.
Ebéd:
Pé:
- Kínai leves
- Pirított tészta
- Édes szalonna
Bé:
- Pirított tészta
- Sült Garnéla
Ebéd közben Pé kiszúrt egy street foodos standot, ahol kínai „hamburger” szerűséget árultak. Hát ezt azonnal le kellett csekkolni, úgyhogy be is szereztünk egyet. Az ételek nagyon ízletesek és kiadósak voltak. Egy picit más, főleg fűszerezésben és kínálatban, amit itthon lehet kapni az otthoni kínai büfékhez képest.
A kiadós ebéd után útnak indultunk a Nyári Palotához. Jó sokat kellett utazni, mert a város másik felén található és sajnos pont úgy értünk oda, hogy még beengedtek, de a fő épületet, a palotát, azt már nem tudtuk megnézni. A belépő így 30 yuan volt. Ezt nagyon sajnáltuk, hogy lemaradt. Ha legközelebb kijutunk, Pekingbe ezt mindenféleképpen pótoljuk és nektek is azt javasoljuk, szánjatok időt a Palotára. Itt már igencsak az estébe hajlott a nap és kilométerből sem volt hiány, úgyhogy kellemesen elfáradva, haza indultunk.
Ahogy visszafelé tartottunk elterveztük, hogy a sétáló utcában minden finomságot megkóstolunk, amit megkívánunk. Hát így is tettünk, de persze rendes vacsi előtt nincs nasi!
A vacsora a megszokott kis büfében (Bao zi pú). Nagyon ajánljuk ezt a kis büfét.
Vacsi:
- Pé: Zöldpaprikás, sértéshúsos tészta. Nagyon finom volt, ez a tészta valami fantasztikus, ízre pedig kellően fűszeres és ízes.
- Bé: Tavaszi tekercs
A megérdemelt specialitások:
Pé:
- Pekingi kacsa street food. Olyasmi, mint a tortillás gyros, vagy a wrap. Rizslapra egy kis szójaszószt tesznek majd uborkát, hagymát, salátát és végül a kacsát. Összecsomagolják és már eheted is. Helyben készítik, nagyon finom.
- Fűszeres grillezett sertés pálcikák. Omlós, fűszeres falatkák, nagyon finom volt.
- Pacal. Ez csak kóstolásig jutott. Nem volt rossz, de azért a magyar pacalpörköltet nem veri semmi. Azért ez elég bizarr dolog, készüljetek. Az utcán street food jelleggel kis kocsiból árulják, semmi bizalomgerjesztő, inkább csak a kíváncsiság, ami hajt a megkóstolás felé.
Bé:
- Gofri. Semmi extra, ilyet otthon is lehet kapni, de ezt is meg kellett kóstolni.
- Töltött ropogós fánk. Hasonlít a képviselő fánkra.
Peking egy csoda hely, ahhoz képest, hogy mekkora és mennyien lakják nagyon élhető város. Az emberek kedvesek és segítőkészek, oda figyelnek egymásra észreveszik, ha neked, mint turistának segítségre van szükséged. Nem tolakodóak, kimért barátsággal közelítenek. Tele van gyönyörű parkokkal és épületekkel. Ide még, ha tehetjük egyszer biztos visszatérünk.
