Már a neve is olyan elegáns, nem letisztult, úgy tudja, hogy mit akar és megismerve segít, hogy te is tudd. Ugye? Felkeltette az érdeklődésedet! ?
Pé Mamáéknak tavaly karácsonyra a feldobox gasztro élményt ajándékoztunk, de ők valahogy sosem jutottak el és vészesen közeledett a lejárati dátum, úgyhogy nekünk adták a lehetőséget. Sajnáltuk, hogy nem tudtak elmenni, de hááát ilyen lehetőségre azt mondani, hogy köszönjük, de nem….áh! Az illetlen. Így hát, nem volt mit tenni, mentünk. De mielőtt mentünk, ki kellett választani, hogy hova is menjünk. Magunkhoz képest egész hatékony pontozási rendszert alakítottunk ki és nagyjából 2 óra ? alatt eldöntöttük melyik legyen. Jobbnál jobb éttermek, jobbnál jobb ajánlatokkal és étkekkel. Különben ezt a feldobox dolgot ajánljuk, ha igazi „hedonistának” kell valami jó ötlet. Szóóóval, kizártuk azokat, ahol már voltunk és a vidékieket. Aztán felslattyogtunk a tripadvisoros bagolyhoz és megnéztük nála, hogy értékelték a maradék vendéglőket. Aztán mivel nem sza*ral gurítunk kizártuk a 100. helyezés alatt lévőket, és vettünk egy nagy levegőt és a kicsi maradékból eldöntöttük, hogy az Arany Kaviárba megyünk. Mondjuk azt tudni kell rólunk, hogy szeretünk menő éttermekbe járni és a feldoboxos kínálat közül az egyik legmenőbb, hanem a legmenőbb étterem az Arany Kaviár. Így titkon Pé ezt az éttermet pártolta, mivel kíváncsi volt Nyíri Szása és Kanász László konyhájára, melyet a Michelin Guide is bártan ajánl.
Érdekes a kontraszt a budai tégla társasházakat látod az ablakból, mi közben a titanic korabeli kis gyöngyszem egyik kagyló foteljében szürcsölőd a gin-tonikot.
Menü:
- Amuse bouche (köszöntő falatkák)
3 féle házi kenyér: tökmagos, lilakáposztás és hajdinás hozzá klasszikus házi vaj, és popcornos házi vaj. Olyan finom volt, hogy próbáltunk nem mindent beverni…de hát. Megtettük. Annyira, hogy a pincér felajánlotta, hogy hoz még kenyeret nekünk, de azzal már óvatosak voltunk. ?
A tökmagos egy édeskés ízű, kalácsosabb jellegű kenyér, a lilakáposztás igazi vastag ropogós héjú, valóban lila színű, még a hajdinás (szerintünk a legfinomabb) könnyed, levegős tésztájú, vékony nagyon ropogós világos héjú. Kistálban, elegánsan szervírozva kaptunk meg, aszpikos májjal. A tálalás mind a két elemnél lenyűgöző volt.
- „Sztroganoff” saláta kacsamellel
Az előétel során nem csalódtunk, a gomba és az uborka is megjelent különböző textúrákban, zselé, krém, blansírozott kocka, a tányéron. A tányér közepén körbe rakott elképesztően izgalmas saláta. Ahogy eszed, teljesen elfelejted, hogy ez egy „saláta”. Isteni finom volt a kacsamell és mellé az a rengeteg íz.
- Halleves pisztránggal
Kihozták és megcsapott minket az illat, ahogy a levesbetétre rákerült a leves, Léni is egyből felült beleszimatolni a levegőbe. Erről már írtunk sokszor, hogy mi magyarok mennyire nem vagyunk ügyesek hal felhasználásban, a halas levesek megítéléséről már ne is beszéljünk. Mer’ az ugye a halászlé. Ma megint megtanultuk, hogy Igen! nálunk itthon így van, de más országokban lehet, hogy vannak még kreatív megoldások. Na ilyen ez az orosz konyha is. Isteni volt. A tányér közepén egy kisebb pisztráng filé, melynek a tetején kaviárral és retekkel töltött sörretek ravioli pihent. 2 apró gombácska és 2 apró répa karikával, petrezselyemmel és citromfűvel. Az egész annyire friss ízletes és ropogós volt, hogy az valami hihetetlen.
- Aranydurbics és pak choi-al
Aranydurbics az egy hal, csak druszája az aranygaluskának. A halat bőrén pirítva tálalták, ami olyan finom ropogósra sült, hogy snacknak is imádnánk. A pak choi érdekes választás hozzá, Bének nagyon ízlett, de ő szereti is a pak choit. Pé nem olyan nagy rajongója így ő más köretet is eltudott volna képzelni. De az kétségtelen, passzolnak egymáshoz a hal omlóságát a zöldség roppanóssága nagyon jól ellensúlyozza. Ami még igazán különlegessé tette a tányért a különböző hagyma textúrák. Na, de visszatérve az a durbincs, hát azt hiszem mondhatjuk, hogy minden nap megennénk.
- Klasszikus „Kijevi” csirkemell
Ezt ugye mindenki ismeri? Aha…Hát mi is…de hát két féle főételből lehetett választani így hát mindkettőt kérjük, köszönjük. De! Bé kérte először a „kijevit” nem tudjuk, hogy a pincér ráérzett Bé képességeire vagy ezt kedvesen mindenkinek megemlítik, de talán mindkettő kicsit igaz. Jelezte, hogy az első belevágásnál nagyon vigyázzon, mert vajmártással van töltve, ami egy rossz mozdulattól könnyen máshol is ott terem. Így kisBÉ nagyon óvatosan elkezdte vágni és megindult a vaj láva és csak folyt és folyt és mindent ellepett. De a mindent kizárólag csak a tányéron! Mikor azt hittük már minden vaj kifolyt, akkor vágtunk újabb szelet húst és újabb adag vaj csordogált ki belőle. Meglepően finom volt, nem hozta „az aha hát igen finom, ezt ismerem, ilyennek kell lennie” érzést. Sőt, meglepő volt az omlóság, a lehelet finom fűszerezés, eléggé egyben volt. Jah, igen és krumplipürével kínálták.
- Szirnyikj orosz túrókülönlegesség.
Mielőtt a Szirnyikit megkaptunk volna, gyorsan hoztak egy kis gyógyírt az ízlelőbimbókra, hogy készen legyünk az édességre. Ennek most már így utólag rengeteg értelme van, belátjuk, hogy ebben az étteremben semmi nincs a véletlenre bízva, mindent pontosan tudnak, hogy a legjobb, miként jönnek ki az ízek legtökéletesebben.
Úgyhogy, kaptunk egy-egy kis csupor Gránátalmás joghurtot elődesszertként. Kellemes, friss, gyümölcsös, fanyarkás jól eső ízek.
Aztán megkérdezték kész vagyunk e az édesség érkezésére. Már semmi se fér belénk, de persze, hogy a viharba ne…jöjjön, aminek jönnie kell, egy életem egy halálom stb. Megjött! Dob szóló, Star Wars főcím zene. Száj tátva. Percekig csak néztük, nem mertünk hozzányúlni. Olyan meglepően sok és nagy és rengeteg féle. Annyit tudtunk róla, hogy valamiféle túró különlegesség, ilyen túrólepény. Hát ez ahhoz képest megdöbbentő volt, mind kinézetében mind pedig ízeiben. Valóban volt egy túros sült „felhőcske” a tányéron, de mellette még ezer más dolog. Tippelünk, megakartuk kérdezni, hogy mi micsoda, de valahogy jobban esett találgatni, ízlelgetni. Pezsgős zselé, mint a gyémántok úgy feküdtek a tányéron, lime sorbet, birsalma krém, vanília hab, kekszmorzsa, meg gyümölcs kocka birsalmából, szerintünk ?. Annyira finom volt, hogy ott ültünk és nem akartuk elhinni, hogy eddig ezt nem ismertük.
Zárásként Pé orosz szamovár tea különlegeséggel, Bé pedig tejeskávéval zárta a csodálatos ebédet. Andalogtunk ott szerelmesen, jóllakottan, elégedetten mikor megérkezett az étterem vezető Barta Judit és a tea/kávé mellé kínált nekünk egy kis bonbon és mini fánk különlegességet.
Tudjátok mondtuk már, imádjuk, ha meglepnek minket még plusz valamivel. Elolvadtunk, ahogy a bonbon a szánkban!
Köszönjük Arany Kaviár tökéletes volt!
Ui: Ja egy újabb elegáns étterem, ami alapnak veszi, hogy a kutyák családtagok, így persze, hogy ide is vittük a kis sztárunkat: Lénit! ?
