Az utolsó pár napot nem szedtük szét külön blogbejegyzésekre, mivel a négy napból, ami hátravolt, egy nap volt, amikor tervezett programra indultunk. Sajnos a 12. nap pihenéssel és lábadozással telt. A 13. napon egy túrán vettünk részt. A 14. napon délután pedig már indultunk haza, szóval ott egy utolsó vásárlással, strandolással és pakolással teltek az órák, majd irány a reptér és utazás.
Thaiföldi GaszTrollkodás 12.
A 12. napunkon pihenőnapot hirdettünk, Pé a Phi Phi túra után este rosszul lett és ez végig kísérte az éjszaka során, így ezen a csodás napon nem nagyon hagyta el a szobát. Bé (1.képen) pedig jobb híján a Jung Ceylon plázában található szupermarketben nézelődött.
Thaiföldi GaszTrollkodás 13.
Az „adrenalin túra”
A tegnapi „kényszerpihenő” után, feltöltődve csaptunk bele a 13. napba. A mai napot egy kis izgalommal töltöttük meg, beneveztünk egy kalandtúrára. Reggeli után jött értünk a kisbusz és irány az első állomásunk, 5km rafting. Felszerelkeztünk bukósisakkal és mentőmellénnyel, majd elég idiótán néztünk ki ahhoz, hogy neki is induljun a túrának, egy kis eligazítást követően. A kaland részét leginkább a jó pofa thai kormányosok szolgáltatták, akik folyamatosan, mint valami sokat gyakorolt performansz tették végtelenül szórakoztatóvá az egész csónakázást. Tulajdonképpen, ha ők nincsenek az egész tényleg csak egy sétahajókázás lett volna, egy mini dzsungelben. Persze a csapatot sem kellett félteni, rögtön ráéreztünk kormányosaink humorára és egymásnak dobáltuk a magas labdákat. Ahogy leértünk a célhoz, már pattantunk is fel a jeepekre, hogy onnan elvigyenek az elefántokhoz, hogy innen elefánt háton folytassuk utunkat. Elképesztő, hogy egy ekkora monstrum állat, hogy lehet ennyire édes és barátságos, legszívesebben haza is hoztuk volna az egyiket, csak nem férne el a panelban. Csupán, csak ennyi az oka, hogy nem hoztuk el. Dumbóékkal fantasztikus fél órát töltöttünk együtt, aztán fáradt szervezetünket ebéddel tankoltuk meg.
Ebéd:
Itt is viszonylag bőséges ebédet szolgáltak fel. Volt zöldséges leves, rizs, szerzetesek eledele, sült csirkecomb, hagymás csirke és dinnye. Nem volt rossz, de nagyon nem kívántuk az ebédet az előző nap szenvedése után. (1.képen)
Ebéd után pedig jöhetett a quad. Kettesével ültünk fel a gépezetre, nálunk Pé volt a sofőr. Egy kis eligazítás és roboghattunk az ösvényen libasorban. Nem mondanánk, hogy rossz volt, de imádtuk volna, ha egy kicsit száguldozhattunk volna vele, kissé lightosnak éltük meg. Nem volt megállás a quadozás után jöhetett a drótkötélpálya majd indultunk vissza a buszhoz. Még egy állomás hátra volt a Suwankuha templom, más néven Majom barlang, de sajnos elkezdett szakadni az eső, így villámgyors látogatást tettünk.
A hotelbe érkezés után megbeszéltük Pé szülőkkel, hogy irány vacsorázni. A mai nap az OTOP Marketet választottuk.
Vacsi:
- Papaya saláta: Bé nem kívánt semmit, mert nem érezte toppon magát ezért esett a salátára a választás. Ízletes, friss és ropogós.
- Thai csirkés tészta: Pé a nap végére már igencsak megéhezett, előző nap szinte semmit nem evett, így egy kevésbé fűszeres tésztát igyekezett választani, de jó választásnak bizonyult. Nagyon finom volt.
- Grill garnéla: Tökéletes és ezzel az édes- chilis mártogatóssal, minden nap tudnánk ezt nasizni.
- Sertés dim sum: Nagyon finom volt. Jól volt fűszerezve, egy kicsit féltünk tőle, hogy majd száraz lesz, de egyáltalán nem volt az.
Mint, ahogy minden utazásnak egyszer elérkezik a vége, hát ennek is. Az utolsó esténk Patongon. Nagyon szomorúak vagyunk, szempillantás alatt érkezett el ez a pillanat. Holnap még délután 4-ig szabad program, aztán indulás a reptérre.
Thaiföldi GaszTrollkodás 14-15.
Sajnos nem aludtunk valami jól, az utolsó este hangulata nagyon ránk telepedett, és ha ez még nem lett volna elég, váltva egymást most Bét kapta el a rosszullét. A nap nagyrészét pihenéssel, pakolással és egy utolsó bevásárlással töltöttük.
A fő gasztro eseményt, az utolsó napra tartogattuk. Megkóstoltuk Ázsia egyik legértékesebb gyümölcsét a Duriánt. (1.képen) Hát… Nagyon kellemetlen és érdekes szaga van, az íze meg hát… ugyanilyen. Kicsit hihetetlen, hogy ezért a gyümölcsért annyian oda vannak, nem mi leszünk, akik eleszik előlük. Állagra krémes, ízre pedig édeskés, fokhagymás jellegű furcsaság. Bevalljuk férfiasan nekünk nagyon nem ízlett.
Bárhogy próbáltuk húzni az időt, eljött a délután, majd a transzferbusz is és irány a reptér.
Phuketről, Dubaiba repültünk majd onnan Budapestre. Visszafelé sem volt rövidebb az út, de a táskánk tele volt szuvenírrel, a szívünk pedig élményekkel. Az első ázsiai kalandunk, imádtuk minden percét, rengeteg mindent kaptunk, csodálatos helyeken jártunk. Nagyon boldogok vagyunk, hogy eljuthattunk ebbe a különleges világba, bízzunk benne, hogy nem ez volt az utolsó látogatásunk itt.
Imádunk Thaiföld!
