A fagyos este után egy kicsit zavarodottan indult a nap, mivel az előző nap megbeszéltek alapján a szobába kapjuk a reggelit, tudniillik 4 asztallal rendelkezik az „étterem”, ahol 40 ember nem igazán fér el. Na a reggeli nem jött, úgyhogy, ha a reggeli nem jön majd mi megyünk utána. Így is lett, igaz háromszor próbálkoztunk lemenni reggelizni és egyszer sem volt hely persze 9kor indulás 9kor már volt hely, de mivel többen is ekkor tudtak reggelizni, így csatlakoztunk.
Reggeli:
- Chana masala: fűszeres currys csicseriborsó, purival, ami az indai kenyér (Leginkább a lángoshoz hasonlít), meg vajas toast kenyér. Hozzá kávé és tea. Sokan nem javasolják a tejet, őszintén szólva forrón hozzák ki termoszban, így mi vállalva a kockázatot simán isszuk a tejeskávét, mert egyébként meg nagyon finom a kávéjuk és a teájuk (mivel a helyi teát is tejjel szolgálják fel)
Jól bereggeliztünk, ami aztán nagyon hasznosnak bizonyult, mert legközelebb csak este ettünk. Igazából senki nem volt éhes, egésznap faltuk az élményeket és csak még több és több helyre igyekeztünk eljutni.
Először a Vörös Erődöt néztük meg, ami Ó-delhiben található a Lal Quila az eredeti neve, a 17 században épült a portyázó betolakodók távoltartására. Az egykori Jahan sahnak családjának és 3000 alattvalójának adott otthont. Majd később brit katonai állomásként használták, jelenleg turista látványosság. #kulturbunko énünk: Igazából nagy park, ami egykor tuti tök szép volt az egészet óriási szökőkutak és medencék veszik körbe, ami a hűtésre szolgált. Nem tudjuk, hogy csak, mert január van és a leghidegebb hónapjuk vagy már sosincsenek feltöltve vízzel, de így igazán szomorúnak hatott. A Brit épületek és az erőd márvány és vörös téglái nagyon kontrasztosok egymás mellett. Valahogy a háború alatti békefenntartás és maga a háború elevenedik meg egy helyszínen. Tele szaladgáló mókussal, és enervált kóbor kutyákkal. A belépő 600 rúpia.
Robogtunk tovább a Nagy Mecsetbe (Jama Masjid), amely vörös homokkőből és fehér márványból épült iszlám csoda Jahan sah (világ ura) utolsó nagy alkotása. Belépődíj nincs, de ha viszel be telefont az 300 rúpia, a nőknek 50 rúpiáért kell bérelni egy kis rucit (kötelező), szóval okosan kitalálták ezt a dolgot. Arra készüljetek fel, hogy nem szabad cipőben bemenni, le kell venni. Érdekes amúgy, mert itt szinte az összes szent helyre csak cipő nélkül lehet bemenni. A Mecset közepén egy medence van, ahol a megmossák a kezüket, lábukat és arcukat az ima előtt (megtisztulás). Ezt nagyon komolyan veszik, nem csak ilyen tessék-lássék módra, bennünket turistákat nem engedtek fel a templomhoz, mert pont ima idő volt.
A Mecsetből visszafelé véééégre gyalog mentünk, kicsit betekintést kaptunk ismét a város mindennapi életében. Azt hiszem minket az ételek után ezek a jelenetek érdekelnek legjobban, a jelen a valóság.
Sokaság, káosz, kosz, patkány, ürülék, vásárosok, mosolygó emberek, büfékocsik, kóbor kutyák, azaz a valós India.
Utunkat folytattuk a Gandhi síremlékhez (Raj Ghat), ahol „apát” elhamvasztották. Csodálatos kis parkban található a fekete márványból készült emlékmű. Ingyenes, de a cipőt itt is le kell venni 1 rúpia a költsége. Nem titkoljuk, mi azért elég spirituálisok vagyunk, Bé különösen, De ezen a helyszínen azok, akik nem kifejezetten nyitottak e tekintetben úgy éreztük, hogy ők is megérintőtek. Kinga a síremléknél elmesélte Gandhi halálát, ami rendkívülivé tette az ottlétünket. Ez az, amit nem szabad kihagyni!
Innen busszal indultunk tovább a Lótusz templomba. Hihetetlen látvány ez is. Bahai imaház, amely különlegessége, hogy minden vallás számára nyitva áll a kapuja. Ingyenes, azonban itt se szabad cipőbe betérni.
Az utolsó állomásunk pedig a Iskcon templom (krisna templom), ahova igazából csak vacsorázni tértünk be.
Vacsi:
- Veg pakora indiai sült zöldségek. Reszelt burgonyából, hagymából, korianderből készült fasírtocska, azok a háromszögek ilyen röszti szerű finomságok voltak. Hozzá helyi herbal teát ittunk. A tea ára 42 rúpia/db, a zöldségek pedig 100 rúpia/adag.
- Folytásként 4 féle burfit kóstoltunk, helyi utcai édesség. Csicseriborsó liszt és vaj összekeverve különböző ízesítéssel. Mi kókuszosat (nekünk ez ízlett legjobban), kesudiósat, szezámmagosat és csak sima csicseriliszteset (tömény vajas keksz ízű) vettünk. Atom tömény, hárman ettük és még mindig van belőle, pedig Bé közelében a nasik nincsenek nagy biztonságban. ? A négy golyócska 110 rúpiába került.
A szállásra este 9-re értünk vissza. Fürdés kicsi nasi és alvás. Holnap indulunk Jaipurba/Dzsaiupurba, amely állítólag sokkal szebb és tisztább, mint Delhi.
