Este nyolc csendes, sötét, már-már unalmas pesti szerda este. Befordulunk egy kis utcába, nem túl szimpatikus, pesti pompa sehol, kínai gyorsétkezde tömve, ahogy haladunk tovább feltűnik sétánk célja: Via Luna. Az utcán helyesen elrendezve a mini kiülős terasz, két székkel és pici asztallal. Ahogy meglátod rögtön azt érzed, hogy ez az utca nem is olyan unalmas, én itt akarok ülni.
Belépünk és mintha egy másik világba kerülnénk. Dallamos zene, emberek sokasága, nevetése és hangos beszéde, szépen felöltözött pincér vár az ajtóban. Széles mosollyal közli mikor jelezzük, hogy Csikesz Pééét…és nem is hagyja, hogy végig mondjuk, már mondja is, hogy igenigen a kutyusból pontosan tudja kik vagyunk mi, kövessük mutatja az asztalt. Picike hely, tele élettel. Megyünk hátra (Bé gondolja magában, na Léni miatt eldugnak minket leginkább a WC közelében…téves gondolatok), szűk folyosók az asztalok között majd odaérünk a helyünkre. Igen, hátra a sarokba kapunk helyet, de csak azért, mert ott van berendezve a kutyusoknak a helye. Pihe puha pléd, nagy tál víz és jutalomfalatkák várják a szőrös gyereket. Aki maga is zavarba jön a helyzettől, hát még mi. Hálálkodunk, köszönjük nagyon nézünk egymásra olyan Bé és Pé-en, hogy hát ez besz*rás és elfoglaljuk a helyünket, hogy rendeljünk. Az nagyjából mindegy is, hogy milyen az asztalunk, ezután a meglepetés után, de természetesen szuperül megterített, gyertyás kis asztalt kaptunk. Tökéletes ? Na ilyen kutyával érkezni a Via Lunába. Sok helyre járunk Lénivel és hálásak vagyunk, mert a legtöbb helyen szeretettel és kedveskedve fogadják, de eddig ez volt a BEST. Köszönjük!
Italt rendelünk Bé epres limonádét Pé pedig rozé fröccsöt, majd rendeljük is az ételeket. A menü mindkettőnknek lehetőséget ad arra, hogy válasszunk.
Előétel:
Bé: Snidlinges vöröslencse krémleves
Nagyon laktató tartalmas ízű volt a lencseleves, az ember csak ette, ette és azt vetted észre, hogy oh már döntöd a tányért, hogy az utolsókat lapátold ki. Tetszett benne, hogy nem volt teljesen krémes állagú, hanem voltak benne lencse darabok, amikre rálehetett harapni.
Pé: Tárkonyos borjúbecsinált leves
Nyugodtan állíthatjuk, hogy itt aztán az adagokkal nincs baj. Mind a két levest egy egyszerű, de nagyon dizájnos tányérban kaptuk, vagyis nekünk tetszett. Az ízvilága kellemes, pont ilyenre számítottam. A bárányhús omlós, a zöldségek puhák. Szuper volt. Főleg úgy, hogy mind a ketten nagyon levesesek vagyunk.
Főétel:
Pé: Rozé bélszínérmék magyaros tallér burgonyával és pirított kacsamáj falatokkal.
Hogy őszinte legyek két fogás között őrlődtem, hogy melyik is legyen, végül a bélszínérmék miatt esett a választás erre az ételre. A husi szuper volt, jól készült. A kacsamáj puha volt, a lecsó jó ízű, külön öröm, hogy még szalonna darabok is voltak benne. Finom volt, de később beláttam, hogy lehet a másik egy kicsit különlegesebb választás lett volna.
Bé: Egészben sült süllő tejszínes garnélarák mártással, vajas petrezselymes burgonyával és pirított magvas kevert salátával.
Az a főétel, amiért étterembe megy az ember, amikor nem akarsz nagy meglepetést csak azt várod, hogy nagyon finom legyen az, amit majd kapsz. Ez egy ilyen főétel volt. Friss, finom, könnyű, de laktató. A hal jól sült, omlós picit talán elbírta a plusz sózást, na de ez legyen a legnagyobb gondunk. A garnélás mártás elképesztően feldobta az egész ételt, ez, az a típusú mártás, amit kennél mindenre vagy mártogatnál bele bármit.
Desszert:
Pé: Gundel palacsinta
Ízeiben nagy meglepetést nem okozott ? hozta az elvártat. Pont elég töltelék volt a palacsintákban, úgyhogy ez is egy jó pont. Az adagok, amit kiemelnénk, mert ezt az igazi édesszájúakra tervezték.
Bé: Madártej fahéjas habbal tálalva
Nagyon szeretjük mindketten a madártejet, Pé az anyukájáét Bének, pedig a nagyija csinálja a legfinomabbat. Talán az ilyen ételekkel nem is szabad kísérletezni el kell fogadni, hogy ha máshol eszed úgysem lesz olyan, mint amit elvárnál. Bé a hab legyen sok, amit lehet locsolni a tejjel típus…Pé meg pont fordítva van ezzel, na ez inkább neki kedvezett. Sok tej volt és két picike fahéjas habcsók a tetején, ami nem lett volna rossz, de mire oda jutottunk a fényképezés után, hogy megegyük, addigra megszívta magát és elvesztette az állagát. Úgyhogy ezt is Pé ette meg. Neki pont jó volt az ízletes tejecske a laktató palacsinta után.
Összességében nagyon jól laktunk, az ételek finomak voltak, a kiszolgálás és a vendégszeretet 10/10-es. Egy kellemes estét töltöttünk a Via Luna étteremben, köszönünk nekik a mindent, még biztos visszatérünk!
