Újra Phuketen! Jó volt Bangkok rengeteg érdekességet láttunk, ez is egy másik oldala Thaiföldnek, a kirívó pompa és a puritán egyszerűség találkozása és vegyülése. Hihetetlen magasságok és mélységek, a szó minden értelmében, egyébként ez ránk is igaz. Az energia szintünk volt, hogy lekerült nullára, és volt, hogy szárnyaltunk és abban a pillanatban egyáltalán nem volt megterhelő 21-25 km-t legyalogolni, mert jól esett, de ehhez, azért kellett az is, hogy egy kicsit jobban kipihenjük magunkat.

Ma volt az egyik legcsodálatosabb programunk, amióta kint vagyunk. Négy állomásos szigettúrára mentünk. Nagyon, de nagyon vártuk ezt a napot, főleg, azért, mert olyan helyekre jutottunk el, amiket csak filmekben láttunk eddig. A fő cél a Phang NGA National Park, ahol a James Bond szikla várt ránk, de előtte még el kellett jutni a kikötőbe. Reggeli után mindenkit felszedtek a szokásos kisbuszokkal és irány a kikötő, ott felszálltunk hajóra és indulás. Amíg eljutottunk a célig, addig több helyen is megálltunk:

  1. Koh Panak Island az első állomásunk. Itt kikötöttünk a tengeren, majd beszálltunk a kenukba és egy kis barlangon keresztül (talán denevér barlang a neve) eljutottunk egy meseszép sziklák közötti kis szigetre. Bének itt már könnyes volt a szeme. Annyi érdekesség, hogy a társaságból többen eljöttek erre a túrára februárban, de akkor egyáltalán nem tudtak bejönni a barlangon keresztül a kis zárt szigetre, mert magas volt a vízállás. (1., 2. kép)
  2. A következő állomás, ha minden igaz Kho Hong Island. Itt is, mint az előbb, kikötöttünk a tengeren, kenukba be és irány. Ez a sziget volt a legcsodálatosabb, olyan öblökben hajókáztunk, hogy el se hittük. Szerencsénk volt, mert nagyon fain csávót kaptunk, mint túravezető. Az összes nevezetes sziklát megmutatta, különleges képeket készített rólunk, nagyon cuki volt, és a legdurvább, hogy mi vagy 10-15 percet hajókáztunk vele, míg a többiek csak 5-6 percet töltöttek a vízen. Ezen a ponton végre volt lehetőség a tengerben is fürdeni, amíg bevártuk a többieket, mi ezt ki is használtuk. Csodálatos élmény volt a tenger közepén úszkálni a vízben. (4., 5. kép)
  3. 1974-es James Bond filmben ismerté vált szikla és annak sziget csoportja az utolsó előtti állomás. Itt is kikötöttünk egy kicsit távolabb, mint a sziget. Átszállítottak 15-20 személyes csónakokba és úgy vittek ki minket a szigetre. (3. kép)
  4. Kis meglepetés. Szintén a tengeren megpihentünk és a bátrabbak a hajóról beugorva kiúszhattak egy kis lakatlan szigetre kagylót szedni. Naná, hogy benne voltunk a buliba!

Mindezek után, sajnos, olyan hamar eltelt az idő, hogy vissza a hajóra és irány a kikötő. Életünk, egyik legnagyobb élményét élhettük át és még hol a vége, hiszen még számos szuper program várt ránk.

A mai napi menü:

Reggeli: Itthon nyomtunk egy kis kolbászt, kenyérrel. Bé tegnap este kicsit viseltessé vált, ami kitartott még reggel is, úgyhogy ő az Ungarise Breakfast-et kihagyta.

Ebéd: a hajón kaptunk svédasztalos ebédet, ami meglepően jó volt. Választék a teljesség igénye nélkül: zöldséges rizs, sima rizs, pirított tészta, saláta mix, csirkeszárny, tempurált édes-savanyú tenger gyümölcsei, tempurált zöldbab és tenger gyümölcsei, szerzetesek eledele, zöldséges rizstészta, leves. Különben a túra úgy indult, hogy még felszállás előtt mindenki KV-t és teát kapott, helyi apró süteménnyel. Aztán a hajón ebéd, majd délután uzsira: dinnye és ananász. Hűtött víz, üdítők, kávé és tea pedig egésznap a rendelkezésünkre álltak, szóval szuper ellátásban volt részünk. (A montázs kép alsó 3 képe)

Vacsi: Megérkeztünk olyan negyed 7 felé a szállásra, gyorsan fürdés, kis outfit igazítás és irány a city. A már ismert Malin Plaza Markethez mentünk, ami egy viszonylag nagy piac kajás, zöldséges, gyümölcsös placcokkal és a végén még bazár és ruhás sor is van. Vannak „free” kő asztalok székekkel, ahova le tudsz ülni, de ebből nincs sok, úgyhogy vagy nagyon figyelsz és pattansz, ha üresedést látsz, vagy megpróbálsz sajnálatot kiváltva kétségbeesetten keresgélni, bolyongani. Azonban, ha egyikhez sincs idegrendszered, akkor vannak olyan helyek (bárok, éttermek), amik saját asztalokat tartanak fent. Odaviheted a kajcsidat, de elvárják, hogy fogyassz, ellenkező esetben kedvesen arrébb tessékelnek. Ma sörért és mangó shakert vettünk asztalt, igaz itt jobban felszámítják az italok árát, de valamit valamiért. (A vacsi a montázs kép felső 2 képe)

: Stier fried green noodles 100 baht (kb. 900ft) Zöld rizstészta tenger gyümölcseivel, a legkülönlegesebb az volt benne, hogy szép színe volt a tésztának. Semmi extra, finom volt, de az est fénypontja az volt, amivel már napok óta szemezett a Fried rice pineapple 140 bath (kb. 1260ft). Pé picit bízott benne, hogy Bé nem fogja megenni az egészet, Bé is azt hitte, hogy nem fogja tudni, de aztán elfogyott. Félbevágott ananász, amiből kivágták a közepét és azt töltötték meg currys rizzsel. Kérheted csirkével, vagy tengergyümölcseivel, mi of course tengeri herkentyűkkel kértük. Elképesztően finom, ízletes cucc, sok helyen árulnak ilyet, kipróbálni kötelező. Pé nem nagyon szereti ezt a gyümölcs hússal témát, de ezt ő is imádta!

Haza nem megyünk úgy, hogy még ne együnk Töltött ananászt, szóval rettegjenek az ananászok!!